SzóSzólók - Miegymás

kit is vártál, miénk a hamutál
a csikkeddel telik-meg-reppeljük
tegnapod megihlet dalokat sorokat
amit egy lapon említhetsz hagyom az okokat
amit egy napon elhintesz velünk
mert ez így válik sajáttá
volt úgy hogy elvész, de volt hogy ez talált rám
volt pár ki megutált, volt pár ki nem értett,
volt pár ki felkapta fejét, ha a lelke már bevérzett
de ha rám nézel látod, ha rám nézel érzed
hogy ész érvet várok,
ez a saját utam, amit taposok még akkor is ha halálfutam
így ha átbasznak két évet zárok,
levelem zárvatermő
de ha szívbezár helyezete: átlag első
ne rakj indigó alá
mi más.. nem másolt, megindító talán
de nem mást, palástol.

a bít tüzet gyújt
örök marad minden dallam főleg amit süket fújt
elfáradtam jól jön majd az idő amit a szünet nyújt
a repp, azt mondják hogy szívet présel, fület sújt
én kiszáradtam, leszarom, mert sok erre az üres kút
az üres fej, a betű gyöngy, a füzet rút
minden nap más, temess régi, velem szüless új
fogja leszek holtomig, a láz marad, a tünet múlt
az üres út ha elvisz, tapossad csak miegymás...