SzóSzólók km. redOne - Statiszta


Nem tudom féljek e vagy örüljek mert hasonlítok apámra
süket néma lennék, mégis betalál a vaklámra
számom 18, na mi lesz most azt mond el
hogyha érintenék belsőket az élet pont nyakonver
nem vagyok szomorú, mert használom a szivet,
ha csak fele annyit kaptál volna kirázna hideg
mert ez én vagyok de rólatok,
én a donor és míg ti töltitek a kórlapot
nekem szivárognak percek, ez megedzett mikor gyengültem
a barátságba merültem, minden kurva szónak felültem
már, sóhajt az erőtlen száj, rajtam így nevess, engem így szeress
mert szép az élet gyümölcse, csak rohadva nem ízletes
a jelmezek harcában lennék én is arcátlan
de mit tegyek, ha zenére pakolom titkom halványan
több ember sírt a vállamon, mint kéz csattant a hátamon
voltam már 100 tavon, soha nem úsztam meg szárazon
a pofámat áztatom, hogy ébredjek fel!
mert hát felmutatni valamit itt is éremmel kell
de le kell állnom mert lábamra pár álom kötött kötelet
de a számat így is elhagyják az ágyon költött szövegek
lehet túl tömör, vagy túl őszinte, túl nyers
igaz hogy van benne pár bazdmeg, de ettől még lehet vers
azt mondták a hangok, hogy: nagyot hallok
én meg azt súgom a fülekbe, hogy: dobd a fakkot
soha nem kértem tapsot, és mégis piros tenyerek
fakasztják könnyre szememet, igen én is ezért csinálom
pár gondolatom werkfilmként jelenik meg a filmvásznon,
túl sok statiszta, én a főhős. kész a mese
mert az én szívembe belefér a tiéd kétszerese
megint szívhez szól a szószóló, ismerd fel a tisztát
itt az életed pár dalunkban, mert mi vagyunk a statisztád.